Image Alt

Andalúz körút

Andalúz körutunk nagyobb részt olyan városokat érintett melyek központi szerepet töltöttek be a közel nyolc évszázadon át tartó muszlim uralom során az Ibériai félsziget déli részén.

A mórok (összefoglaló néven, mert valójában nagyrészt berberek és kisebb részt muszlimok) 711-ben léptek a félszigetre és rövid idő alatt meghódították azt. Ezt segítette, hogy a muszlim hódítók a behódolóknak általában jobb körülményeket, szabadabb vallás gyakorlást és kultúrájuk megőrzését is biztosították. A XIII. század végéig Andalúziai városok a tudomány, az irodalom, a filozófia, a művészetek központja lett, amely jelentős hatást gyakorolt Európa többi részére is. A muszlim, keresztény és zsidó közösségek békés egymás mellett élése a tolerancia ritka példája volt Európában ebben az időszakban.

A körút valamivel több, mint 1000 km és érinti Jerez, Gibraltár, Ronda, Malaga, Granada, Cordoba és Sevilla városát.

Andalúz körút

Gibraltár

Gibraltár nagyon kilóg az Andalúz körútból, de ha már erre jártunk, gondoltuk érdemes megnézni. Nagyon nem volt szerencsénk, mert a reptéren a kocsibérlés elhúzódott, mivel az első kocsiban nem fértek el a csomagjaink. Így mire Gibraltárra értünk, arra késő délután lett. Parkolni csak Spanyolországban lehet, viszont a határ után (és miután a reptéri kifutó pályán átsétáltunk) tömegközlekedéssel (busszal) viszonylag könnyen a központba lehet utazni. Többnyire mindenki a 425 m magas sziklacsúcsra szeretne feljutni. Ezt baromi drágán, de könnyedén meg lehet tenni a kötélpályával (Gibraltar Cable Car), vagy helyi kisbuszokkal, esetleg (akinek több ideje van) gyalog. A hegycsúcson a kilátáson és pár pofátlan majmon kívül sok minden nincs.

Nekünk nem volt időnk a hegyen lévő alagútrendszer és a természetvédelmi terület megtekintésére, mert estére Ronda-ba kellett érnünk. Állítólag ez értékelhető látványosság 🙂

 

Ronda

A valódi Andalúz körút első állomása Ronda. Közel 800 évig volt a mórok uralma alatt (1485-ig), ami részben annak köszönhető, hogy a város két 700 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Serrania de Ronda szikla fennsíkra építették. A két sziklafennsíkot az El Tajo szurdok választja ketté, amit a Guadalevín folyó vájt. Így a város szinte bevehetetlen természetes sziklafalakra épült erőd volt, ahol a sziklafalak magassága néhol a 200 méter közelíti. A mórok kiűzése után a várost jobban átépítették a katolikus uralkodók, mint például Granadát, így a régi mór uralomnak kevesebb épített emléke maradt a városban.

Mi a városnézést az újabb kori részről kezdtük. Szállásunktól nem messze volt az Iglesia de Nuestra Señora de la Merced Ronda templom, ami 1585-ben épült és az Alameda del Tajo park. A park még a XIX. sz elején létesült és több kilátó pontja is van, ahonnan a fantasztikus kilátás nyílik a Rondát körülvevő tájra.

Parktól nem messze található Spanyolország legrégebbi bikaviadal arénája a Plaza de Toros, ami a XVIII. század végén épült.

A két városrészt az El Tajo szurdokot átívelő Puente Nuevo (Új híd) köti össze, mely 1735-ben épült (a régi, mórok által épített híd helyére), de miután 1741-ben részben összeomlott 1751-1787 között építették újjá. 98 méter magas és a jóval nagyobb, mint a szurdok szélessége.
A hídon dél felé haladva jutunk be az óvárosi részhez. Ennek központja a Plaza Duquesa de Parcent tér,mely Ronda narancsfákkal körülvett legnagyobb, legzöldebb tere. A téren található a városháza, a Convento De Clarisas De Santa Isabel De Los Angeles és a Iglesia de Santa María la Mayor templom, ami eredetileg muzulmán mecset volt és 1485 után alakították át. Ez a város fő temploma, a toronyból jó kilátás nyílik az egész városra.
Útikönyvünk eléggé hiányos volt, így néhány hely kimaradt sajnos. Ha valaki Rondában jár érdemes még megnézni a Mondragon palotát és az arab fürdőt. Egyéb nevezetességeket tartalmazó térkép itt.

Malaga

Spanyolország népszerű déli tengerparti részének, a Costa del Sol-nak a központja a több, mint fél millió lakossal rendelkező város, nyüzsgő mediterrán élettel, több látnivalóval, tengerparttal. De tökéletes kiindulási célpont a környék felfedezéséhez is, könnyen elérhető Gibraltár, Ronda, Nerja.

Malaga is a VIII. században került mór uralom alá, melyet 1487-ben foglaltak vissza a keresztény hadak. A mór időszak emlékei közé tartozik a város talán legnevezetesebb látnivalója a La Alcazaba mór erőd a Gibralfaro fellegvárral.

A ma is látható főbb elemei a XI. században épültek, egykor három várfallal, és több, mint 100 toronnyal rendelkezett. A két erődítményt egy falrendszer köti össze. A fellegvárból nagyon jó kilátás nyílik a kikötőre, a városra és a bikaviadal arénára is. Az Alcazaba területe valamikor jóval nagyobb volt (több falrendszer védte). A ma is látható belső részeket gyönyörű kertek, szökőkutak, belső terek alkotják.

Egy mecset helyén épült a Malaga katedrális. A La Manquita épülete 1528-1782 között épült, de az eredeti tervekhez képest soha nem készült el, mert egy tornyot nem építettek meg. A katedrális méretei, pompája kívülről talán kevésbé élvezhető, mivel a környező épületek nagyon közel vannak hozzá.

Aki ellátogat Malgába, elsősorban nem e néhány nevezetessége miatt teszi. A város különlegességét talán a pezsgő, fiatalos mindennapjai jelentik a tengerparttal, a szórakozóhelyeivel és az egymás közelében fekvő, de időben és kultúrában egymástól távoli korok emlékeivel.

Granada, Alhambra

Andalúziai körút egy olyan állomása Granada, ahol leginkább érződik ma is a mórok által eltöltött 800 év hatása. A reconquista eredményeként a XIII. század első felére Andalúzia nagy része már keresztények kezén volt. 1238-ban Ibn-Al Ahmar egyezséget kötött a Kasztília keresztény uralkodójával, így a királysága még 250 évig fennmaradhatott.
A Naszrida dinasztiából származó uralkodó a meglévő erőd kiegészítéseként valóságos királyi várost épített a Granada feletti dombra. Nem csupán erődítmény volt, hanem adminisztratív hivatalokkal, lakosztályokkal, fürdőkkel, katonai kaszárnyákkal és kertekkel tarkított épületegyüttes. Az egyes épületek közötti kertek számos szökőkutat, csobogót, és tavat rejtet.  Az épület együttes igazi egyedisége is ez talán, hogy a díszesen díszített termek, udvarok mellet a dombtetőn is mindenhol gazdag zöld növényzettel és vízzel találkozhatunk.

A mór birodalom bukása után sem építették át Alhambrát. V. Károly egy reneszánsz palotát épített és épült egy katolikus templom is, Alhambra nagyrész megőrizte eredeti szerkezetét.

Főbb részei : Alcazaba erőd, Naszridák palotája (Mexuar udvar- a törvénykezés épülete, Comares palota- a díván szállása és az Oroszlános palota a hárem szállása), Generalife nyári kert, Szűz Mária-templom.

Play

Bár Granada fő látványossága az Alhambra, de a városban is érdemes barangolni. A katedrális, vagy az Albacín régi mór városnegyed is egyedülálló.
Az Alhambra látogatását jó előre meg kell tervezni és érdemes előre jegyet is venni, mert a sok látogató miatt nem garantált a bejutás, ha nincs előre jegy vásárolva.

Córdoba

Andalúz körút vége felé jutottunk el a valamikori mór birodalom talán legfontosabb városába, az egykori Córdobai kalifátus fővárosába Córdobába. A mórok 711-től foglalták el Córdobát és a következő néhány évszázadban virágzó fővárosukká építették. A város egyes becslések szerint közel egymillió lakossal rendelkezett. Hidakat, vízvezeték rendszert, több száz mecsetet, fürdőt építettek és Córdoba lett a kor művészeti és tudományos (főként orvostudományi)  fővárosa is. A Córdobai Nagymecsetet (Mezquita) 785-től kezdték építeni, a városban több ezer diák tanult (összesen 11 ezer) szerte Európából, a könyvtárak, tudományos műhelyek mindenki előtt nyitva álltak.

Córdobát a három kultúra városának is nevezik, évszázadokon keresztül éltek békében egymás mellett muszlimok, keresztények és zsidók. Ma is látható a zsidó örökség megmaradt emléke (a zsidókat a keresztények 1492-től elüldözték az Ibériai félszigetről)  a városban (egy zsinagóga és Córdoba zsidó negyede) A fehérre meszelt, virágos falu szűk utcákkal, a belső udvarokban kialakított dús, zöld növényzettel, kis medencékkel (belső udvarokat patiok-nak hívják és évről évre versenyeket rendeznek a legszebb megválasztására).

Nagy Mecset (Mezquita)

785-től építették több ütemben és közel két évszázad után készült el. Oszlopcsarnoka egyedülálló látványt nyújt a 850 oszloppal, kétszínű csíkos boltívekkel. Egykor a világ második legnagyobb mecsete volt.
Puerta del Perdón lépünk be a Patio de los Naranjos azaz a Narancs-udvarba, ami a rituális mosakodás céljául szolgált. Az eredeti mecsetet 1236 után (miután a keresztények elfoglalták Córdobát) több, kisebb kápolnával egészítették ki és megelégedtek a mecset ilyen kisebb mértékű átalakításával. A XVI. század elején azonban a mecset közepébe építettek egy katolikus katedrálist is. Van, aki ebben az átépítésben az egyes vallások, kultúrák egymás mellett élésének a lehetőségét látja (miután a mecset nagy része megmaradt). De én inkább azon a véleményen vagyok, hogy a reneszánsz, majd barokk templom mecsetbe építésével valami egyedülállót tettek tönkre végérvényesen.

 

Alcázar de los Reyes Cristianos

A katolikus királyok XIV. századi palotaerődje, ami hatalmas kerti medencéivel, szökőkútjaival a mór építészet örökségét vitte tovább. Az Alcazar a királyi palota mellett 1482-1821 között az inkvizíció székhelye is volt.

Római híd (Puente Romano)

Még a rómaiak építették Augustus császár idején (az elődjét:) 225 méter hosszú, 16 boltíves (eredetileg 17 volt), amit többször átépítettek az évszázadok során. Közepén egy Szent Raphael szobor áll. Déli végén a Calahorra torony áll, melyet 1369-ben építettek Córdoba védelmére. Eredetileg két torony állt egy kapuval összekötve, amihez a henger alakú tornyot építettek.

 

Play

Sevilla

A mai Spanyolország negyedik legnagyobb városa, 700 ezer lakossal. A város évszázadokon át fontos gazdasági és politikai szerepet töltött be Andalúzián belül is, mivel a Guadalquivir folyó az Atlanti-óceánig hajózható volt. Az első ma is megtekinthető jelentősebb építészeti emlék a mór birodalom Almohádok időszakában épült. A mórok 1167-ben megépítették a Sevillai nagymecsetet, melyhez 1184-ben építették a ma is látható La Giralda minarett tornyot. A város 1248-tól került keresztény uralom alá.

A XV. század elejétől a mecset helyén épült a Szűz Mária katedrális. Az építkezés során a Giraldán és egy imatermen kívül gyakorlatilag nem maradt semmi az eredeti mecsetből. Elkészülte után Európa egyik legnagyobb gótikus temploma lett a Sevillai katedrális. Méretei mellett a díszítettsége is egyedül álló. Míg az eddig látott mór építészeti emlékeknél a gazdagságot a kertek növényei, belső udvarai, csobogói és a kőfaragások alkotják, itt a katedrális belsejében kb. a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékával felérő mennyiségű aranyat halmoztak fel. Szóval, megérte áthajókázni Amerikába (1501-1726 között Sevlilla az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt).

Lényegesen több eredeti emlék maradt a katedrálistól nem messze található Real Alcázar palotából. A X. században épült erőd helyén építették, a mórok a XI. században palotává fejlesztették, később (XIII. században) gótikus stílusban átépítették, de a XIV. században Kegyetlen Péter újjáépíttette, hogy királyi fészket hozzon létre szeretőjének. Az építőmesterek ugyanakkor a még mór uralom alatt lévő Granadából érkeztek, így keletkezett a muderáj stílusú építészet egyik legszebb, ma is megtekinthető alkotása. A palotához -a garanadai Alhambrához hasonlóan- hatalmas park kapcsolódik.

Cadiz, Nerja, Costa del Sol

 

Spanyolország egyik híres tengerparti üdülőhelye Andalúzia déli része a Costa del Sol. Őszintén szólva aki csak tengerpartot keres, szerintem ne ide jöjjön. Mi rövid, félnapos tengerparti fürdést terveztünk és azt hiszem ennél többet nem is lehet kihozni ebből. Mondjuk nekem a Costa Brava sem jött be és alapvetően a tengerpartot sem szeretem:)

 

Andalúziára nem elég egy hét, vagy tíz nap. A körút során gyakorlatilag az egykori mór birodalom jelentősebb városait néztük csak meg (ráadásul több kimaradt, pl. Toledo) és többnyire csak egy napban. Andalúziára minimum két hét kellene, városonként két nappal minimum, plusz a környék. Vagy persze több alkalom:) Mindenesetre a körút komoly felkészülést igényel, ha valaki miné több mindent szeretne megismerni Andalúziából, mert ez a vidék rendkívül gazdag építészeti, kulturális hagyományokkal rendelkezik.
Akit kicsit bővebben is érdekel Andalúzia történelmének mór része, itt részletes tanulmányt talál: https://prherald.hu/andaluzia-vallasok-es-kulturak-egyuttelese/

Galériák