Cseh-Szász körút
2016 nyarán egy hosszabb Cseh-Német körutat terveztünk. Az első részben elsősorban a cseh nemzeti parkokban túráztunk, majd pedig Berlin, Drezda és végül két cseh kisváros volt a cél.
Csehországban -leszámítva a középiskolás tanulmányút Trutnov és Hradec Kralove városait- csak Prága volt ismerős. Most ezt kerültük is, mert egy-két nap arra nem nagyon elegendő, így inkább a cseh vidék volt a cél. Németországnál esetén mivel a cseh-német határ közelében több napot is eltöltöttünk, így Drezda, mint a túrák után egy kis pihentető városi kikapcsolódás egyértelmű cél volt.
Összesen kicsivel több, mint 2000 Km autóval, nem kevés km gyalog. S ez mi mindent jelent 10 nap alatt?
Morva-karszt, Punkva barlang (Punkevní jeskyně)
Brno várostól néhány kilométerre helyezkedik el a Morva-karszt közel 100 km2-es területe, ahol közel 1100 barlang található. Ezek közül csak néhány látogatható (ld. Balnsko környéki barlangok link). A turisták által leglátogatottabba a cseppkövekben rendkívül gazdag és jól feltárt Punkva barlang és a Macocha szakadék. A Punkva folyó ezen a részen a föld felszíne alatt folyik és a folyó által tágított terem beszakadása következtében jött létre az 50 méter széles és a 138 méter mély Macocha szakadék.
A barlang jól megközelíthető, Blansko közelében található üdülőközponttól (Skalní Mlýn) gumikerekes kisvonattal egészen a barlang bejáratánál található látogató központig lehet menni (az út gyalog is vállalható távolságra van). A barlang egy részében gyalogosan (kb. 800 méter) lehet közlekedni, míg a látogatható barlang rendszer végén elektromos csónakokkal viszik a turistákat. Elég nagy a barlang látogatottsága, úgyhogy érdemes előre jegyet foglalni.
A látogató központtól az aszfaltos útin tovább haladva lanovkával, vagy gyalog Macocha szakadék felső részéhez is feljuthatunk, ahol több kilátó is épült.
linkek:
Cseh Paradicsom, Porladó sziklák (Prachovské Skaly), Jičín
Második nap programja a Cseh Paradicsom. A természetvédelmi terület elsősorban a változatos homokkő kibúvásokkal teli dombvidékéről híres. A leginkább látogatott a Jičín város melletti Porladó sziklák, mely viszonylag kis területen (3 km2) közel 15 km turistaúttal rendelkezik.
A központi területet 250 hektáros fenyves veszi körül, ami az idősebb generációnak a Rumcájsz mesékből lehet ismerős, mint a híres rejtekadó erdő. A homokkő gyors eróziója következtében a magas sziklatornyokat sekély és nagy mélységű árkok szabdalják. A terület nem csak a gyalogos turisták, de a sziklamászók kedvelt helye is. Több kijelölt turista útvonal mentén könnyedén haladva lehet a központi területet bejárni és a központi völgyet több kilátópontból szemlélni. Az útvonalak szabad választásával a néhány órás túrától az egész napos kirándulásig szabadon megtervezhető a napi program.
A gépkocsiknak kijelölt parkolónál érdemes egy térképet beszerezni, mert sokkal könnyebben követhető a sziklatornyok közötti rengeteg turista útvonal.
Jičín egy 16 ezres cseh kisváros. Legjellegzetesebb látnivalója az árkádos kialakítású barokk főtere. Egyébként itt minden a Rumcájszról szól :).
https://www.prachovskeskaly.com/en/
http://www.cesky-raj.info/en/about-region/
Cseh Svájc, Pravčická Brána, Kamenice patak völgye
Következő két napot Děčín közelében töltöttük. A Német-Cseh határ déli részén az első napi úti cél Európa legnagyobb sziklahídja a, Pravčická Brána megtekintése volt. Megközelíteni Hřensko felől lehet. Hivatalosan faluban kellene parkolni és innen gyalog, vagy busszal tovább menni az aszfaltos út mellett (az út ezen szakaszán reménytelen megállni az út mellett, de a leágazást követően volt pár parkolási lehetőség az erdő mellett, úgyhogy mi inkább itt parkoltunk, mert ez közelebb volt a makadámos út kezdetéhez) A távolság kb. 4 km, aminek az első fele az aszfaltos út mellett van. Az útról letérve előbb jól kiépített makadámos gyalogút van (enyhe emelkedővel), de az utolsó szakasz eléggé szerpentines, sziklahasadékok mellett megy. Minimum egy óra, míg el lehet érni a Pravčická Brána sziklahidat.
A Pravčická Brána Európa legnagyobb ilyen természeti képződménye (ez a vidék is homokkő szikla alakzatokkal van tele). 26 méter széles, 16 m magas és 7-8 méter széles. Közvetlenül a híd alatt a XIX. század végén épült vendégház található, mely ma vendéglőként és kiállító teremként működik. Az utolsó rész a kilátó pontokkal fizetős (de nem veszélyes). Arra érdemes felkészülni, hogy az időjárás rendkívül változó, pillanatok alatt megered az eső, amiben rövid ideig nekünk is volt részünk, így egy szikla alatt kellett kivárni,míg csendesedik az eső.
A Pravčická Brána-ra mindenesetre majdnem egy napot lehet szánni, ha valaki kényelmesen szeretné a túrát megtenni. Nekünk sajnos nem is nagyon maradt időnk a Kamenica patak völgyére. Ez is Hřensko felől közelíthető meg, a patak szurokban gyalogosan lehet elindulni a patak egy duzzasztó gátjáig, mely után csónakokkal lehet a völgyben tovább haladni. Öt óra körül indult az utolsó csónak, mi épp elértük. Úgyhogy itt sajnos csak annyi maradt, hogy felmentünk a duzzasztott rész végéig a csónakkal, majd a negyed óra múlva vissza is mentünk az utolsóval. Itt nincs a völgyben gyalogút, úgyhogy a patak mentén nem lehet vissza menni a csónak kikötőig.
Szállásunk Děčín-ben volt. Maga a kisváros egy átlagos cseh városka. Ami talán egyedi volt, hogy itt sikerült találnunk egy igazi régi cseh vendéglőt, amit még nem leptek el a turisták (Hotel Posta) és egy kicsit olyan Hrabal-os hangulata volt.
http://www.pbrana.cz/en/
http://kirandulastippek.hu/cseh-svajc-szasz-svajc/pravcicka-brana-prebischtor
Szász Svájc, Basteigebiet, Kuhstall
A Cseh-Német határ északi oldalán Szász Svájc Nemzeti Park területén található Bastei sziklái kedvelt üdülőterület volt már a XIX. században. Csehország felől közelítve a Niederrathen előtt lehet gépkocsival parkolni. Ez kb. 2,3 km a Bastei szikláitól, de innentől tilos a gépkocsikkal a Rathen felé közeledni. Rathen egy üdülőfalu, ahová csak a helyiek és azok is csak külön engedéllyel hajthatnak be. Megkerülve a Basteit egyébként talán közelebbről is van parkolási lehetőség, de ha van elegendő idő, akkor mindenképp érdemesebb a falu felől megközelíteni a sziklacsoportokat.
Rathen felől több út is vezet fel. Mi közvetlenül a faluból indulót választottuk, ami nem túl meredek és a Bastei Elba felőli széléhez vezet egyből, ahonnan remek kilátás nyílik az Elba kanyarulatára. nem messze található a Basteibrücke, mely a park egyik nevezetessége. A hidat 1851-ben építették homokkőből, de 1826-tól már készült a turistáknak itt egy fahíd. A híd északi részén található vendéglő mellett elhaladva a parkolótól jobbra indul a Gansweg gyalogút, melyen Rathenbe lehet vissza menni. Mindenképp ajánlom ezt az utat. Egyrészt talán kevésbé ismert és forgalmas, mint a Rathenből közvetlenül felvezető, másrészt pedig egy patak völgyét követve szűk sziklaszoroson keresztül lehet az Amselsee tó mellett.
Basteitől Děčín felé visszaindulva Bad Schandauból indulva a Kuhstallstraße úton körülbelül 10 km-re található parkolótól egy fél órányi gyalogútra van a Kuhstall sziklatömbhöz, melyben egy 11 méter magas és 17 méter széles áttörés van. Érdemes felmenni a sziklatömb tetejére is onnan még jobb a kilátás a Nemzeti Park területére. Ha valaki nem személygépkocsival érkezik, akkor a völgyben haladó villamossal is viszonylag könnyen megközelítheti a sziklatömböt.
http://kirandulastippek.hu/cseh-svajc-szasz-svajc
https://mienkavilag.hu/szasz-svajc-nemzeti-park/
Berlin, Drezda
A körút hátralévő része városlátogatásokkal telt. Első állomás Berlin. Berlin nekem nem nagyon jött be. A néhány fontosabb műemléknél millió turista, a Reichstag kupolatermébe nehezebb bejutni, mint a CIA főhadiszállására. Látszik, hogy az újraegyesítés után sok pénzt költöttek a fővárosra, de nekem annyira nem nyerte el a tetszésemet.
Drezda bizonyos szempontból más kategória. 1945-ben gyakorlatilag a város 90%a megsemmisült a szövetséges bombatámadások következtében (drezda bombázása drezda bombázása II). Mára az óvárosi részt helyre állították, de a visszaépítés még a a 2000-es évek közepén is folyt. Egykor az Elba Firenzéjének tartott város belvárosi része így újra eredeti állapotában tekinthető meg. Leszámítva természetesen azt, hogy az építőanyagok sok esetben újak voltak, mert a bombázásban és az azt követő tűzvészben szinte minden megsemmisült.
A belvárosi rész nem túl nagy, gyalogosan is kényelmesen bejárható. A belvároson kívüli rész pedig kicsit NDK-s érzetet kelt -az egyébként nem omladozó- szocialista épület tömbökkel. Drezda nem annyira multikulti mint Berlin, de azért sikerült itt is egy szín olasz vendéglőbe bemennünk a Német-Francia meccs napján. A lányom németes eb-s ruhája lehetett talán az ok, de oda sem jöttek hozzánk, amíg nem tudatosult bennük, hogy mi nem vagyunk németek. Szegényeket pont németek verték ki egy fordulóval előtte… Mondjuk este örülhettek, mert a németek is kiestek :).
Utólag szerintem Berlinre kár volt pazarolni a kilométereket és napokat. Szász részen kellett volna ezt a plusz két napot eltölteni.
České Budějovice, Hluboká nad Vltavou
Drezdából egy hosszabb út vezetett a csehországi České Budějovice városba. A város Dél-Csehország központja, bár talán kevésbé népszerű, mint a közeli Krumlov. A főtere hasonló Jicin főteréhez: tágas, szépen felújított árkádos házakkal. A város talán a Budvar sörgyáráról és a Koh-I-Noor Hardtmuth gyárairól lehet még ismerős. A főtéren és a Moldva partján is rengeteg étterem, söröző van.
A várostól kb. 10 km-re található a többször átépített, mai formájában a windsori vadászkastélyokhoz hasonlító Hluboká nad Vltavou vadászkastély. Az akkor a Schwarzenbergek tulajdonában lévő kastély mai formája a XIX. sz. végén alakult ki, mikor angol mintára Tudor-stílusú angol neogótikus kastéllyá építették át. A kastélyt nagyon szép park veszi körül.
https://www.budejce.cz/en ceske budejovice
Hluboká nad Vltavou hluboka kastély
Český Krumlov
Utolsó napra, hazafelé a Moldva kanyarulatában a világörökség részét képező Český Krumlov maradt. Az osztrák határ mellett fekvő kisváros a kanyargós belvárosi utcáival egyedülálló hangulatával talán az egyik legelragadóbb cseh kisváros.
Szerencséjére a háborúk elkerülték, így az óváros, a várkastély is eredeti állapotában megmaradt. Az évszázadok alatt mindenféle bergek (Rosenberg, Eggenberg, Schwarzenberg) fejlesztették a tulajdonukat képező birtokot. Prága után az egyik legjelentősebb turista centrum, ami annyira ugyan nem zavaró, de azért épp határeset a főszezonban.
Mindenesetre Český Krumlov egy nap alatt nem fedezhető fel, főleg nem úgy, hogy útközben szeretné valaki megnézni.
http://kirandulo.reblog.hu/az-eletre-kelt-mesevaros-cesky-krumlov
Utólag a cseh-német határ környéke is egy hetes kirándulásnak önmagában is megfelelő lett volna, (főleg azoknak, akik szeretnek jól kiépített útvonalakon túrázni) és Dél-csehország is tökéletes célpont egy hosszú hétvégés kirándulásra. Csehország amúgy is ideális cél Magyarországról. Közel van, már nem közvetlen szomszéd, így nem utálnak annyira, mint magyart :). Ráadásul Csehországban -bár egyre kevesebb helyen- de még mindig találhatóak olyan helyek, melyek az évtizedekkel ezelőtti cseh kocsmák és városok hangulatát idézik.